SAJTÓKÖZLEMÉNY

Duna-menti összefogás

Megtartották a Dunakanyari Csatornázási Társulás projektindító rendezvényét

"Együtt messzebbre jutunk” – hangzik a szentendrei kistérség újabb nagyprojektjében érintett öt település polgármestereinek jelmondata. A településvezetők megtartották tájékoztatójukat arról a több mint hárommilliárd forintos beruházásról, amelynek keretében kiépül a térségi belterületi szennyvíz-elvezetés eddig hiányzó hálózatának jelentős része. A projektnek köszönhetően tovább „zöldülhet” a Szentendrei-sziget és környéke.

2,94 milliárd forinttal támogatja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében az Európai Unió a Dunakanyar-Pilisi Kistérség települési szennyvíz-csatornázási munkálatait. A beruházás teljes, 3,536 milliárd forintos összegét tekintve ez 84,64 %-os támogatottságot jelent. A fennmaradó mintegy 15%-kal a csatornázásban résztvevő települések járulnak hozzá a projekt sikerességéhez.

Az október 24-i sajtótájékoztatón először Hadházy Sándor (Fidesz), a Dunakanyar országgyűlési képviselője szólalt fel. Elmondta: a két évvel ezelőtt kezdődött projektelőkészítő munka valójában csak a jéghegy csúcsa, hiszen ennél sokkal régebben megfogalmazódott már a vágy és a cél a térségben a környezetvédelem fejlesztésére. Hozzátette: a Szentendrei-szigeten érvényes szigorú építkezési és mezőgazdasági szabályok meglehetősen korlátozott mozgásteret adnak bármiféle fejlesztésre. Többek között éppen ezek miatt lehetetlenült el az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben számos itt működő családi gazdaság. A helyi munkalehetőségek hiánya így beindította az ingázást Szentendrére és még messzebbre, ami tovább növelte a bajokat. – „Éppen azért fontos az együttműködés a környékbeli települések között az ökológiai gazdálkodás, a helyben végzett munka újraépítése és fejlesztése érdekében” – emelte ki Hadházy Sándor –, „mert ezzel egyaránt enyhíthetők a közlekedési forgalomból és az alulművelésből eredő káros környezeti hatások”. A szennyvízcsatorna hiányában fizetendő környezetterhelési díj hosszú távon nem vállalható, így különösen indokolt a közművesítés fokozása. Ezt azonban, mint megtudhattuk, a térség polgármesterei a közműdíjak extraprofit-mentesítése mellett szeretnék megoldani.

Az együttműködés első fázisában mintegy 3800 ingatlan került be a projektbe. Az önkormányzatok összesen közel 600 millió forintos önrészt biztosítanak, az ingatlantulajdonosok pedig kedvező, felvállalható finanszírozási konstrukció mellett vághatnak bele ingatlanaik szennyvízcsatornázásába: lakástakarék-pénztári számlát nyitva a befizetéseik összegének 30%-ának erejéig állami támogatást is kaphatnak a beruházáshoz amellett, hogy a KEOP 85%-ban finanszírozza a munkálatokat.

Dr. Sajtos Sándor, Tahitótfalu polgármestere kiemelte: most jön a neheze, mert a pályázati összeg nagyságrendje és az érintett háztartások száma egyaránt egyedi a kistérségi települések számára. – „Óriási jelentősége van annak, hogyan tud együttműködni egymással az öt település, a 3800 háztartás, a kivitelezők és a szakhatóságok. Már a tervezés maga sem egyszerű feladat, de ahhoz, hogy sikerre vigyük a kétéves építőmunkát, folyamatos kapcsolattartásra lesz szükség.” A hegyvidéki területek – Tahi, Pismány, Leányfalu – terepviszonyai drágítják az építkezést, de a szigeti sík területeken érvényes szigorú előírások és műszaki igények sem könnyítik majd meg a kivitelezők dolgát.

Nyíri Csaba, Leányfalu polgármestere megemlékezett a Vadrózsa utcai földcsuszamlásról, és hangsúlyozta: – „Óriási szükség van arra, hogy az ilyen veszélyek megelőzése érdekében működő közművekkel rendelkezzünk. A megközelítőleg 85%-os vissza nem térítendő támogatás, a lakástakarék-pénztári konstrukció és az, hogy a számlanyitási költséget az önkormányzatok magukra vállalták, soha vissza nem térő lehetőséget ad a lakosság kezébe”.

Szentendre város alpolgármestere, dr. Török Balázs a gyors növekedésből fakadó igényekről beszélt. – „Szentendrén több ütemben gyűjtöttünk tapasztalatokat a csatornázásról, és biztosan mondhatom, komoly feszültségek várhatók, ezért is fontos a nemes cél érdekében a türelem. Remélem, a 2-3 év múlva esedékes záró sajtótájékoztatón ugyanilyen elégedettek lehetünk a munka végeztével.”

Szigetmonostor, a második legnagyobb beruházási összeggel érintett település nevében Szűr Tímea alpolgármester asszony szólalt fel. Ő egyúttal a pályázati önerőt biztosító lakás-takarékpénztári konstrukcióhoz csatlakozó, illetve az egy összegben, vagy részletekben fizető tulajdonosokat tömörítő Dunakanyari Csatornázási Társulat elnöke is, ily módon 3840 érintett ingatlan ügyeit intézi. – „Mivel a projekthez csak olyan területeket lehetett csatolni, amelyeken biztosított az ivóvízellátás, így csak a településünk kétharmad részét tudtuk szennyvízhálózattal lefedni” – fogalmazott.

Németh Miklós, a leginkább érintett település első embere elmondta: – „Községünk, Pócsmegyer soha nem látott még ekkora beruházást. A támogatási szerződés megkötése biztosítékot ad nekünk az uniós támogatás lehívására, amelyből elindulhat a tervezés.  Csak a gerinchálózat több mint 22 kilométer hosszan épül ki, nem beszélve a leágazásokról. A következő egy évben rengeteg adminisztráció vár még ránk ezzel kapcsolatban, amelyhez türelmet és megértést kérünk mindenkitől.”

Január-február folyamán elindulnak az első lakossági pénztári befizetések. Az egy ingatlanra jutó átlagos önrész mintegy 240 000 forint, amelynek 30%-át a lakástakarék-pénztári konstrukcióban állami forrásból fedezik. Így a csatlakozóknak hat év alatt megközelítőleg 180-190 000 forintot kell befizetniük. E hozzájárulásokból fedezik a teljes projekt 15%-os önrészét. Ha valaki nem kíván csatlakozni a lakástakarékhoz, egy összegben is befizetheti a díjat, de számolnia kell vele, hogy ebben az esetben elesik az állami támogatástól.

A projekt keretében Szentendre 678,8 millió forintból végezheti el a Pismány második ütemében lévő belterületi ingatlanok csatornázását, Leányfalu 211 millióból, Tahitótfalu pedig 362,7 millióból teheti ugyanezt. Szigetmonostor 945,1 millió forinttal részesedik a munkálatokból, a legnagyobb támogatási összeg – 1338,5 milliárd forint – pedig Pócsmegyert illeti. (A számok nettó támogatási összegeket jelölnek.) Annak ellenére, hogy minden település külterületén, illetve Pócsmegyer és Szigetmonostor belterületén is maradnak csatornázatlan ingatlanok, a beruházás hatalmasat lendít a térség fejlődésén.